Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MAGUNKRÓL

2007.12.18

A Csökmői Tájház

A magánkézben lévő tájház tulajdonosa Nagy Tibor és Nagy Tiborné, 2005. augusztus 19-én tartották a megnyitót. Azóta a folyamatosan, változatos programokkal várják az érdeklődőket.

csokmoi-tajhaz.jpgAz épület múltja:

A ház módosabb gazda háza volt, mely 1870-körül épülhetett, alaprajza egy pitvarból és két szobából áll. Eredetileg nádtető fedte és mindkét szobában volt kemence (egy kerek és egy szögletes), melyekből mára csak a kemence szája, a beépített tűzhely és az egyik helyreállított kemence látható. A házhoz hatalmas udvar és melléképületek (ólak, istállók, góré, szín stb.) tartoztak. Az udvar közepén gémeskút is volt, melyet az 1970-es években temettek be.

Első ismert tulajdonosa Kádár István volt, aki a XIX. század végén vásárolta az épületet. Jómódú gazda lévén, a XX. század elején már 20 holdas birtokon gazdálkodott, emellett állatokat is tartott. 1999-ben hagyaték útján került dédunokájuk, Nagy Tiborné Kádár Irén tulajdonába. 2004 őszén a családja elhatározta, hogy tájházat hoz létre az öreg házban. Az Önkormányzat jóvoltából az épület helyi védettség alá helyezték.

 

A jelenlegi Tájház:

                               10384297_933702816673115_5689656046992744458_n.jpg

A ház maga a település természetes központjában, a főútvonalhoz közel található. Az épület berendezése a két világháború közötti időszakot jeleníti meg. Berendezési tárgyai nagyrészt Csökmőről kerültek elő. A felső szoba bútorai jórészt eredetiek, a szekrények ugyanazon a helyen állnak, ahol a legutolsó lakó életében. Látható itt vetett ágy, több mint száz éves bölcső, valamint paraszti ruhadarabok. A padló földes, kézi szőttesek borítják. Ez volt a tisztaszoba, itt fogadták a vendégeket, ezt használták ünnepnapokkor. Itt kerültek elhelyezésre azok tárgyak is, melyek a család életében kiemelkedő jelentőségűek voltak, több nemzedéken át öröklődtek, például a gyékényfonatú ülőkéjű karosszék, a gondolkodószék.

11150665_922953291081401_8343132972936294577_n.jpgA konyha volt a főzés, a kenyérsütés és egyéb foglalatosságok, pl. mosás helyszíne. A konyhának döngölt agyagpadlója van.

A kiállítási tárgyak úgy vannak elhelyezve, mintha az egykori háziasszony épp csak abbahagyta volna egy kicsit a főzést. Jó állapotban látható a falba épített polcos tároló hely, a telázsi, ahol a tejes köcsögöket, szilkéket tárolták. Az egyik kemenceszáj mellett egy katlant láthatunk, ide kaparták a parazsat a kemencéből, a melegével vizet melegítettek mosáshoz, fürdéshez. Az alsószobát részben kamraként, részben a korábbi kiállítások tároló helyeként hasznosítjuk.

 

Programok:

A Tájház tulajdonjoga magánkézben van, de az üzemeltetést 2015. szeptembere óta a Csökmői Hagyományőrző Egyesület végzi.

Pályázati lehetőségek segítségével sikerült szépíteni a tájházat, 2007-ben felújították a kerítést, 2008-tól pedig folyamatosan megrendezésre kerül a Nemzetközi Népművészeti Tábor. 2010-ben a Csökmői Tájház elnyerte a Magyarországi Tájházak Szövetsége által létrehozott „Év Tájháza” díjat.

Az érdeklődést folyamatosan sikerült megtartaniuk, színes, érdekes programokban válogathatnak az érdeklődők: játszóházak, kiállítások, hagyományőrző találkozók, bemutatók, versenyek biztosítják a szórakozást minden korosztály számára.

Időszaki kiállításokat, pl.: fotókiállítást és vetítést rendeznek a jobbára a faluból összegyűjtött fotókból és üvegnegatívokból. Időnként az összetartozás érzését erősítő szalonnasütésekre is sor kerül, ill. magánrendezvények számára is helyszínül szolgál a tájház. Iskolás és óvodás csoportok is látogatják a tájházat honismereti foglalkozás keretében vagy kemencében sütésre. Nemcsak helyi gyerekeket fogadnak, bejelentkezés alapján máshonnan érkezőket is szívesen várnak.

 

Csökmői Hagyományőrző Egyesület

Csökmői Hagyományőrző Egyesület 2008-ban alakult, 12 fővel. Abból a célból hogy Csökmő történeti és néprajzi hagyományait felkutassa, megőrizze, felelevenítse, bemutassa, beleértve ezen tevékenységek bármely formáját, úgymint:

-tárgyi, szóbeli és dokumentumgyűjtés, forráskutatás,

-kiállítás rendezés, programszervezés, bemutatók előkészítése, lebonyolítása,

-kiadványok és egyéb dokumentumhordozók szerkesztése, kiadása és árusítása.

10428627_863082123735185_231347711314640427_n.jpgAz Egyesület tagjai a 2005. augusztus 19. óta működő Csökmői Tájház aktív segítőiből tevődnek össze. A magánkézben lévő tájház megnyitása óta toborozza a faluból azokat, akik érdeklődnek a néphagyomány és a falu múltja iránt. Hagyományőrző programokkal népszerűsítik magukat, amik szervezéséhez később a megalakult egyesület is csatlakozott.

Lehetőségeinkhez mérten, sok társadalmi munkával, önkéntesek és pályázati források bevonásával igyekszünk ellátni önként vállalt kötelességünket.

2014-ben zárult projekt, a helyi vidéki örökség részét képező Örökségünk Háza (200 éves iskola épület) felújítása volt, ahol helytörténet kiállítás és népzenei archívum is helyet kapott.

Az elmúlt években az egyesület részt vett a falunap szervezésében Csökmő más civil szervezetei és az önkormányzat együttműködésével. Minden év májusában megszervezzük a Pásztortalálkozót, júliusban kézi kaszás arató bemutató tartunk, augusztusban népművészeti tábort szervezünk, októberben pedig szüreti bemutatót és mulatságot.

A hagyományok továbbviteleként a későbbiekben is megmaradnak ezek a társadalmi tevékenységek.

 

Örökségünk Háza – épülettörténet

Az Örökségünk Háza épületének az építési idejét és körülményeit homály fedi. Csökmő nagyközség iratai között sajnos kevés adat van az épületről, mert azok nagy része – több más értékes egyházi és községi irattal együtt – 1836. július 20-án, egy tűzvész folytán - megsemmisültek.

Az építésének idejére korabeli térképekből és az épület építészeti megoldásaiból lehet következtetni. Az I. katonai felmérés 1780-1784-között elkészült magyarországi szelvényein található Zekmény (Csökmő) falu házai között nem beazonosítható.

Az 1818-1869 között elkészült II. katonai felmérés magyarországi szelvényein viszont már jól látható a templom melletti épület jellegzetes L-alakja. Eddig az időszakig viszont már egy új részt építettek az épülethez. A felmérések folyamán kiderült, hogy az L-alak udvarfelőli déli része, utólagosan lett hozzácsatolva az épülethez.

A ház szerkezeti vizsgálata során Kertész Attila építész megállapította, hogy az építmény az 1700-as évekre jellemző szerkezeti megoldásokkal készült. Ennek a legszebben megmaradt bizonyítéka az épület középső részén lévő régi kémény és a 80-100 cm. vastag falak.

Az első feljegyzések alapján az épület egykor nyílt tornácos, urasági tiszti lak volt Később az egyház vásárolta meg iskolai funkció létesítése, bővítés céljából.

K. Nagy Sándor az 1888-ban Nagyváradon kiadott Biharország III. kötetében a következőképpen ír a faluról ebben az időszakban:

 

„Elérünk a Berettyómentének utolsó, a Sárrét és Bihar-ország egyik legérdekesebb községébe, a fákkal beültetett s nyárfacsoportokkal tarkázott, nagy C alaku Csökmőre, melynek utczái ennek megfelelőleg görbülnek; fő utczája végtelen hosszu, ugy hogy a mellék utczák részére már nem sok ház jutott (pedig a majd 3 ezer magyar református lélek nem igen van összezsufolva a téres udvarral és kerttel ellátott lakásokban). A házak többnyire csinosak, takarosan felvert nádtetővel, a keritést sok helyen nádfallal képezi, sőt az ablakok tábláját is. A nagy C közepén áll a megvénhedett templom, melynek mostani avult állapotából éppen nem lehetne következtetni a csökmőiek gazdagságára s arra, hogy annyira >vastagnyaku kálomisták<, miszerint még a búzát sem rakják >kereszt<-be. Pedig haladni szerető község, mit mutat utczáinak deszkapallózata s hogy van casinója, dalárdája, sőt zeneegylete is.”

Az évek folyamán változott a sárréti emberek élete és szokásai, az épület funkciója viszont maradt a régi. Az iskolához tartozó egykori istállóból foglalkoztató terem, tanterem lett. Az iskola épületén számos javítást, tatarozást végeztek. A 70-es években megszüntették a nyitott tornácot és az épületet fémjelező boltíves ajtónál található „nagy lépcsőt”, mely két toszkán oszloppal alátámasztott előtető fedett.

A 2000-es évek elején végképp megszűnt az épület oktatási funkciója. A keleti részében helyet kapó bolthelység – amely 2013-ig funkcionált - átformálta az egykori egybefüggő homlokzatot.

A Csökmői Hagyományőrző Egyesület 2012-ben sikeres pályázatot nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, annak érdekében, hogy Csökmőn létrejöhessen az „Örökségünk Háza”.

Az egyesület, településünk egyik legrégebbi épületének a felújításával és annak funkciókkal való megtöltésével szerette volna elérni ezirányú céljait. A Csökmői Hagyományőrző Egyesület, Csökmő Nagyközség Önkormányzatával kötött bérleti szerződés alapján: „Bérbeadó bérbe adja bérlő részére a kizárólagos tulajdonát képező Csökmő 52 hrsz-ú úgynevezett „Nagylépcsős Iskola” épületét, mely a valóságban a Csökmő Kossuth u. 134. sz. alatt található.”

10342758_776311839078881_5158399568066979878_n.jpg

Az így felújításra került és korszerűsítésekkel ellátott épület egyediként a térségünkben és az országban egyaránt, a Sárrét hagyományainak és Csökmő Nagyközség múltjának, értékeinek a bemutatóhelye lett. Így kapott benne helyet a Csökmői Helytörténeti Gyűjtemény, a Sárréti Népzenei -és Néptánc Arhívum, foglalkoztató termek és a Sárréti Kézművesek Kiállítóhelye.

Nagy András Balázs

 

 

Csökmő, Alkotmány u. 1.

Info: Nagy Tiborné 30/863-9181,

Nagy Tibor 30/813-7855

Email: tajhazcsokmo@citromail.hu