Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hol húzták a sárkányt?

2013.07.23

Hol húzták a sárkányt?

Sokszor felmerült bennem ez a kérdés, ezért sokat érdeklődtem a helyi idős emberek körében a helyszínről és magukról a sárkányhúzással kapcsolatos eseményekről.

A faluban szájhagyomány útján és olvasmányok alapján is elég sok változata él a híres „csökmői sárkányhúzásnak” az idősebb korosztály körében.  Sokan kombinálják a történetet Csuba Ferenc más kalandjaival, így lassan elmosódik az eredeti anekdota. Sajnos a fiatalabb korosztályok, már egyáltalán nem ismerik ezt a híres eseményt. Egyedül a „Sárkány-nap” elnevezés emlékezteti a falu apraja-nagyját az egykori történetre, mely sajnálatos módon hírbe hozta a falut.

Sok néprajzkutató foglalkozott a sárkányhúzással, annak valóságalapjával és a néprajzban betöltött szerepével. Volt, aki kételkedett a hitelességében és olyan is, aki sikeresen felkutatta a valódi eseményeket. Ezekből kiderül, hogy a történet valós alapokon nyugszik és roppant fordulatosan zajlott le a falunkban 1788. és 1789. telén. Az előkerült eredeti periratok és egy szeghalmi szemtanú hiteles beszámolója alapján próbáltam elindulni a helyszín felkutatása érdekében és nagy örömömre a kutatás meghozta a gyümölcsét.

Amikor idős embereket kérdeztem a helyszínről, akkor az elmondottak alapján nem lehetett konkrétumokat megtudni, mindenki más-más területre tippelt.

O’sváth Pál, -egykori bihari csendbiztos- még beszélt olyan emberekkel, akiknek a sárkányhúzás eseménye még két emberöltőnyi távolságban megvolt az emlékezetükben. Ők azt állították, hogy a „Káposztás érből húzták a sárkányt, hol azon rekettyebokor, melyre a kötél kötve volt, a lelkész földjébe késő időkig megvolt.”(O’sváth Pál: Bihar Vármegye Sárréti Járása, 1875.)

Az eredeti periratok szerint Csuba Ferke kivitte a csökmőieket és egy szeghalmi esküdtet a Sóstó-halomhoz kincset ásni. Ezután irányította őket „Torda-lápra”, hogy sárkányt fogjanak és annak segítségével megszerezzék a kincseket.

Sóstó-halom, Káposztás-ér, Torda-láp mind-mind olyan helyszín, melyek már nincsenek általánosan a köztudatban. Nagy László barátommal fölkutattunk sok térképet, melyek a sárkányhúzás idejéből származnak. Ezeken a régi vízrajzi térképeken, az első és második katonai felmérés térképein még fellelhetőek a fönt említett területnevek, viszont a környezet és a falu képe óriási változáson ment keresztül azóta. Digitális technika segítségével az említett térképeket egymásra vetítettem és így hozzávetőlegesen néhány tízméteres pontossággal ki tudtam jelölni az említett területeket. Nagy segítségemre volt ebben a Google Earth program és a georeferált katonai felmérések.

A Sóstó-halom –ahol a kincset ásták- ma is létezik, sőt a mai térképeken is azonos néven nevezik. A történet idején viszont még két Sóstó-halom létezett. Az egyik Kis Sóstó-halom néven volt ismeretes.

A sárkányhúzás helyszíne a hiteles visszaemlékezés és a periratok szerint a Torda-lápon volt, mely nagy területet ölel át. Nem lehet véletlen egybeesés, hogy a nevezett egykori láp Csökmőhöz legközelebbeső részét Káposztás-érnek nevezték. Ezt a területet a régi térképek alapján egy helyről lehetett megközelíteni a faluból. Ma a Cserepes kert végében található domb aljánál húzódik ez a terület. Akkoriban addig tartott a nádas és ott folyt a Káposztás-ér a Torda-lápba. Az eredeti periratok, a visszaemlékezés, a régi térképek és a modern helymeghatározó eszközök alapján kijelenthetem, hogy a híres „Sárkányhúzás” a Cserepes kert említett részén zajlott.

A sikeres kutatás örömére a Csökmői Hagyományőrző Egyesület emléktáblát állított az egykori sárkányhúzás helyszínén. Az eseményre a 6. Csökmői Nemzetközi Népművészeti Táborban került sor a táborlakók körében, akik egy rögtönzött sárkányhúzással fölelevenítették a 225 éves történetet. Az emléktáblát készítette Z. Nagy Tibor, Kádár Dániel és Nagy András Balázs.

Remélem legalább egyszer minden csökmői fölkeresi az emléktáblánkat és megnézi, a híres „Sárkányhúzás” helyszínét.

 

(A csökmői sárkányhúzás szemtanújának a beszámolójának a mai nyelvezetű átiratát a ITT olvashatják.)

 

Nagy András Balázs.



KATTINTSON A KÉPRE!

csokmo-muhold2.jpg